Vége felé közeledik az őszi szünet, de ez a pár nap nem telt el haszontalanul. Összegyűjtöttem ugyanis néhány fontosabb hazai digitális gyűjteményt, hiszen a MaNDA természetesen nem az első és egyetlen digitalizáláshoz kapcsolódó projekt hazánkban. Többféle területen – pl. film, irodalom, kép – is készültek már digitális gyűjtemények, ezekből tekintünk át röviden néhányat.
NAVA:
A NAVA feloldása – bár remélhetőleg ez nem sokaknak fog újdonságként hatni – Nemzeti Audiovizuális Archívum.
Honlapján (www.nava.hu) minden lényeges információ megtalálható az Archívumról, de ide is kiírok néhány alapvető tudnivalót.
A NAVA 2006. január 1-je óta működik, üzemeltetéséért a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. felel.
Bár nem szép dolog hosszabb szöveget más forrásból átvenni, de keresve sem találnánk jobb megfogalmazást a NAVA feladatait illetően, mint a honlapon található ismertető.
Eszerint a NAVA „a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. Gyűjtőkörébe tartoznak az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorai. A NAVA ezenkívül befogad helyi műsorszolgáltatói vagy bármilyen egyéb audiovizuális tartalmú archívumokat feldolgozási vagy tárolási célból, ezzel is segítve az audiovizuális tartalmak mint a kulturális örökség részeinek megőrzését.”
Gyűjteményében „az m1, az m2, a Duna Tv, az RTL Klub, TV2 valamint a Magyar Rádió 3 csatornájának a 2006. január 1. óta sugárzott magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorai” találhatók meg, ezen kívül több különgyűjteménye is van, ilyen például a „100 magyar játékfilm” vagy a „Magyar Világhíradók”.
Az archívumban és a különgyűjteményekben szabadon kereshetünk, rögtön a NAVA főoldaláról elérhetjük az egyszerű keresőfelületet, és onnan továbbléphetünk az összetett keresőfelületre is, ahol számos szempont szerint kereshetünk a gyűjteményben.
Az egyes műsorokról, filmekről kapunk némi információt (pl. gyártási év, műfaj, csatorna) és többnyire egy-egy rövid részletet is megtekinthetünk belőle, de a „Magyar Világhíradók (1931-1943)” és a „Színház- és Filmművészeti Egyetem vizsgafilmek (1955-1985)” különgyűjtemények anyagait kivéve a teljes műsorok csak az ún. NAVA-pontokon tekinthetők meg.
Ezeknek a NAVA-pontoknak a listája szintén elérhető a NAVA honlapján, rögtön a főoldal felhívja rá a figyelmünket.
A listát megyék, megyéken belül pedig településekre bontva kapjuk meg. Kiválasztva egy konkrét települést feltárul előttünk, hogy az adott településen mely intézmények számítanak NAVA-pontoknak, vagyis mely intézményekben tudjuk ingyenesen, teljes terjedelmükben megtekinteni a NAVA gyűjteményében szereplő műsorokat.
Az intézmények neve, és elérhetőségei szerepelnek a találatokban, külön felsorolásban azok, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek, illetve külön azok, amelyek csak az adott intézmény tagjai számára biztosítják a hozzáférést. Pl. egy városi könyvtár az előbbi, egy középiskola (amelynek tagjai értelemszerűen a diákok és a tanárok) utóbbi kategóriába tartozik.
MDK:
Az MDK, azaz Magyar Digitális Képkönyvtár egy 2008-2009-ben indult projekt.
Az Országos Széchényi Könyvtár által irányított, és 48 könyvtár összefogásával létrejött gyűjtemény ma 52 intézmény több mint 78.000 digitalizált képét tartalmazza.
A cél, hogy összegyűjtse, és bárki számára elérhetővé tegye a könyvtárak digitalizált képanyagát.
Természetesen honlapja is van a gyűjteménynek, ez a www.kepkonyvtar.hu internetes oldalon érhető el. Itt találjuk meg a Képkönyvtárról szóló ismertetőt, a „Keresés” vagy „Böngészés” menüpontokon keresztül pedig a gyűjteménybe tudunk betekinteni. Nagyon sok szempont szerint kereshetünk, ami külön szimpatikus volt, hogy a böngészés menüpont alatt lehetőség van gyűjtemények szerint kiválogatni a képeket.
Azon kívül, hogy magát a képet is megtekinthetjük, részletes adatokat is találunk a képről, így például azt, hogy pontosan mit/kit ábrázol, a keletkezés dátumát, a típus megnevezését (pl. metszet), az őrző helyet, és ha ez még nem lenne elég, tárgyszavakkal is el vannak látva az egyes képek. És ha nagyon fanatikusak vagyunk, akkor képeslapként el is küldhetjük kedves ismerőseinknek a kiválasztott képet.
A honlapon a projektben résztvevő könyvtárak listáját is megtaláljuk, a könyvtárak elérhetőségeivel együtt.
DIA:
Ha valaki kortárs magyar irodalomra vágyik, akkor jó választás lehet ellátogatni a DIA, vagyis a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjára.
A honlap a www.pim.hu/dia internetes oldalon érhető el. Nem véletlen, hogy a DIA honlapja a www.pim.hu –ról, vagyis a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapjáról kiindulva lelhető fel, a DIA ugyanis a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezeti keretei közé tartozik.
A honlapon található tájékoztató szerint a DIA 1998-ban jött létre, célja pedig „a legújabbkori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével.”
A DIA honlapján megtalálható műveket teljes terjedelmükben, ingyen, mindenféle regisztráció nélkül el tudjuk olvasni. A művekhez többféle úton is eljuthatunk.
A DIA főoldalán máris megjelennek előttünk a DIA tagjai betűrendben felsorolva. Kiválasztva a listából egy írót/költőt, az adott szerző életrajza jelenik meg, feltüntetve a fontosabb díjakat, elismeréseket is, és innen, a bal oldalt feltáruló menüpontok segítségével, továbbléphetünk – többek között – a szerző digitalizált műveihez, amelyeket természetesen el is olvashatunk.
Ugyanide eljuthatunk egyébként a honlap felső menüsorában található „Szerzők betűrendben” menüpontot megnyitva is.
Rögtön a főoldalon szembe jön velünk egy kis keresőmező is, és egy kattintással az összetett keresés felületére is eljuthatunk, ahol többféle szempont szerint kereshetünk a gyűjteményben. A keresőfelület a honlap felső menüsorában rejtőző „Keresés” menüpontra kattintva is behozható.
A keresőfelületet megnyitva böngészésre is át tudunk váltani, ekkor azonnal feltárul előttünk a szerzők betűrendes listája, megjelölve azt is, hogy az adott szerző hány darab műve található a gyűjteményben. Rákattintva egy szerző nevére, megkapjuk a szerző műveit tartalmazó listát, ami csak a szerzőt és a címet jeleníti meg. Kiválasztva a listából egy alkotást, külön ablakban megjelenik előttünk a teljes mű, amelynek metaadatait is megkapjuk, és a szerző egyéb műveit is kilistázhatjuk.
A DIA honlapján természetesen magukon a műveken, illetve a szerzők életrajzain kívül még számos mást is találunk, például ismertetőt a DIA-ról, annak tevékenységéről, találunk még arcképcsarnokot, amely a DIA tagjainak portréit tartalmazza, interjúkat, és a friss híreket is elolvashatjuk, amelyek többnyire a gyűjteménybe frissen bekerült művekről tájékoztatnak.
Többet erről nem is érdemes írni, a legjobb úgyis az, ha az ember ellátogat a honlapra és körülnéz kicsit.
Diafilmmúzeum:
Méltánytalanul elhanyagolt területe ez a digitális gyűjteményeknek, legalábbis elég ritkán esik róla szó, noha egy érdekes és fontos gyűjteményről van szó. Magyarországon nagy hagyománya van a diafilmgyártásnak, így ha másért nem, hát ezért nem érdemes szó nélkül elmenni a Diafilm-történeti Gyűjtemény mellett, melynek internetes oldala a www.diafilmmuzeum.hu URL-címen érhető el.
A honlap ismertetője szerint ez az egyetlen hazai diafilmeket őrző magángyűjtemény, amely diafilmek mellett vetítőgépeket és azok műszaki dokumentációit is őrzi.
A gyűjtemény állománya több mint 5 és fél ezer dokumentumot számlál, ebben a filmek és vetítőgépek mellett szövegkönyvek, aprónyomtatványok és plakátok is helyet kapnak.
A honlapon magáról a diavetítésről, annak történetéről és hagyományáról is találunk igen kimerítő leírásokat, de talán a legérdekesebb és legvonzóbb menüpont a „Diafilmek” nevet viseli. Erre kattintva máris 40 filmmel találjuk szembe magunkat különböző témából összeválogatva, melyeket regisztráció és letöltés nélkül meg tudunk nézni. A filmekről különféle információkat is találunk, pl. hogy mikor és ki adta ki, kik készítették, hány kockából áll.
A gyűjteménynek azonban nemcsak ez a 40 darabja tekinthető meg online, ennél jóval több.
A menüpont tartalmaz egy keresési lehetőséget, ahol akár konkrét cím vagy kiadási év alapján is kereshetünk, de a téma szerinti böngészés lehetősége is adott.
Mindebben talán az a legjobb, hogy katalógusként is funkcionál a kereső, mivel a gyűjtemény azon darabjai is megjelennek találatként, melyek a gyűjtemény részét képezik, de online megtekintésre még nincs lehetőség. (A cél az, hogy idővel a gyűjtemény valamennyi darabja megtekinthető legyen a honlapon.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése